– Isten hozta! Mikor jön legközelebb?

– Köszönöm szépen. Amikor hívnak. Somogyország hazánk egyik legszebb tája. Járok erre, bár legtöbbször Somogy-Tolna határán, de még Tolnában, Szakcsra szoktam kirándulni egy barátom meghívására. Ugyanakkor a családomnak van somogyi kötődése is, édesapám nyaranta Toponáron gyerekeskedett. Mindig örömmel jövök ide, de természetesen nem a következő meghívást szeretném ily módon kiprovokálni.

– Nem mindennapos ajándékot „hozott”, egy 10 milliárd forintos fejlesztési csomagot, azzal az üzenettel, hogy csak rajtunk múlik, mikor újul meg a mosdósi kórház, hiszen a pénz megvan. Ennyire jól állunk?

– Tény, hogy egy 10 milliárdos fejlesztés nem mindennapos, ugyanakkor szerencsére olyan évek következnek, amikor majd az lesz. Magyarország a koronavírus-járvány kitörése előtti szűk évtizedben a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legjobb évtizedét hagyta maga mögött. A koronavírus-járvány azonban nemcsak életeket követel, de a világgazdaságra is tragikus hatást gyakorol. Az idén azonban reményeink szerint mindez jóra fordul. A magyar költségvetésből jelentős fejlesztéseket támogatunk, és az Európai Unióval is sikeres tárgyalásokat folytatottunk, ezért most az az időszak jön, amikor a megyék fejlesztési elképzelései valóra válhatnak. A mosdósi kórház-rekonstrukció is ebbe a sorba illeszkedik bele. Ráadásul az egészségügyi fejlesztések fontosságát a járvány is igazolta. Olyan szervezeti átalakítás történt, amelynek eredményeképpen járványhelyzetben, de békeidőben is jobb egészségügyi ellátást tudunk a betegeknek biztosítani.

– A kórház-főigazgatóság ezt a célt szolgálja?

– Igen. Áttekinthető a rendszer, világos felelősségi viszonyok: a megyei kórház alá tartozik a többi kórház. A magyar politikában páratlan, hogy az országgyűlés egyhangúlag fogadta el az új egészségügyi törvényt, amely megszünteti a hálapénzt, és egyben jelentős fizetésemeléssel tisztességes béreket biztosít az orvosoknak. Ez a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb előrelépés az egészségügyben. Ehhez kell egy korszerű infrastrukturális háttér modern kórházakkal, ehhez kapcsolódó rehabilitációval és szociális ellátással. Mosdóson is erről van szó! Köszönet Gerencsér Attila képviselőtársamnak, hogy fáradhatatlanul harcolt a most megvalósuló fejlesztésért.

– Az egészségügyre költsenek, s ne stadionokra – hangzik el többször is. Stadionokra állítólag összesen 500 milliárd forintot fordított az ország. Mennyi pénzt költöttünk az egészségügyre?

– Évente 700 milliárd forinttal többet költünk az egészségügyre, mint 2010-ben. Ez az orvosok és ápolók béremelésével együtt idén már 1000 milliárd forintot jelent. Évente! Nincs még egy terület, amely ekkora többletforráshoz jutott volna. És félreértés ne essék: még mindig sok a teendőnk, és nagyon messze vagyunk a tökéletestől, de ha azt nézzük, honnan indultunk, nincs okunk szégyenkezni.

– Ez része Magyarország egyedi válságkezelő útjának? Mit mutatnak a tapasztalatok a többi területen?

– Új a helyzet, mindenki figyeli a másik által követett gyakorlatot az unión belül is. Szívesen tanulunk másoktól, és vannak, akik a magyar megoldásokat alkalmazzák. Mi az elején eldöntöttük: a védekezés legfőbb célja, hogy mindenki megfelelő ellátáshoz juthasson és annyi életet megmentsük, amennyit csak lehet. Most azt mondhatjuk: az egészségügyben dolgozók erőfeszítéseinek eredményeképpen mindenki ellátásban részesült, nem volt olyan kritikus helyzet, mint más, nálunk gazdagabb országokban. Ne felejtsük el: Amerikában és Olaszországban is sokan haltak meg azért, mert nem jutottak orvosi ellátáshoz. A gazdaság területén a munkahelyek védelmét tekintjük a legfontosabbnak. Ma Magyarországon a KSH adatai szerint 4,5 millió ember dolgozik, 26 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban. A vártnál jobban sikerült a munkahelyek védelme, akkor is, ha a korábbinál többen dolgoznak részmunkaidőben. Ami a korlátozásokat illeti: mi nem hoztunk hetente új szabályokat, ám a meglévőket következetesen alkalmazzuk. S köszönjük, hogy a nagy többség betartja ezeket.

– Az ellenzék azt javasolja: adják oda a pénzt az embereknek, majd ők elköltik. Miért nem ezt teszik?

– A válságkezelésben is jól látszik a különbség a bal- és a jobboldali megközelítés között. Nagyon rossz helyzetben van az a gazdaság, ahol segélyeket kell osztani. Mi azt szeretnénk, hogy egyre kevesebben legyenek, akik segélyre szorulnak. Akkor pedig munka kell! Aki azt gondolja, hogy minél hosszabb legyen a munkanélküli segély időszaka, az a tömeges munkanélküliségre tervez. Mi éppen ezt akarjuk elkerülni. Ha valaki mégis elveszti az állását, akkor gyorsan teremtsünk neki lehetőséget, hogy máshol dolgozhasson. Ez a modell működik. A foglalkoztatottság mindennek a kulcsa. Ne feledjük: volt egy egészen más okokra visszavezethető gazdasági válság bő tíz évvel ezelőtt, akkor nálunk mintegy 900 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint most, a koronavírus okozta válság közepén.

– Azt mondta: soha nem látott fejlődési lehetőség előtt áll az ország. Mire alapozza ezt?

– Arra, hogy a rendszerváltozás óta soha nem állt rendelkezésre annyi fejlesztési forrás, mint most. A feladat az, hogy ezt jól hasznosítsuk az egészségügyben, az infrastruktúrában, az energetikában, a közlekedésben, a köz- és felsőoktatásban.

– Forrás lesz, munka lesz, közbeszerzés is lesz. Ez utóbbi folyamatos bírálatok tárgya. Jogosak ezek az észrevételek?

– Mondani bármit lehet, de érdemes megnézni a tényeket. Az Európai Unión belül Magyarország írja ki a legtöbb uniós közbeszerzést. Az uniós eljárások aránya tehát nálunk a legmagasabb. A közbeszerzési szabályok 90 százaléka uniós jogszabály. Minden külföldi cég részvételét biztosítjuk. Annak valóban örülünk, ha tisztességes versenyben magyar vállalkozások nyernek. Szerencsére már vannak olyan cégeink, amelyek hasonló vagy jobb színvonalon, ugyanannyiért vagy olcsóbban képesek beruházásokat megvalósítani, mint a külföldiek. A most rendelkezésre álló pénzek elköltésénél minden szabályt a legszigorúbban be fogunk tartatni. Nincs kivétel, ha magyar vállalkozó követ el szabálytalanságot, akkor őt is ugyanazokkal a szankciókkal sújtjuk. De örülünk, hogy a magyar ipar versenyképes, örülünk, ha tisztességes versenyben a magyarok is lehetnek fővállalkozók a saját hazájukban.

Ellenzéki összefogás: lehet belőle nemzeti váltópárt?

Az lenne a természetes, ha valóban Magyarországon is lenne egy kormányzásra képes nemzeti váltópárt. Az elmúlt időszak folyamatai azonban nem ebbe az irányba mutatnak. Nemzeti váltópárt helyett egy Gyurcsány-koalíció alakult. A baloldal azután, hogy kormányon csődbe vezette az országot, 2010-ben két célt tűzött ki. Az első, hogy a magyar belpolitikából kiűzze a szélsőjobboldalt, a második, hogy megszabaduljon Gyurcsány Ferenctől. Ehhez képest most Gyurcsány Ferenc vezetésével a szélsőjobboldallal fogtak össze. A választópolgárok majd eldöntik, hogy milyen irányt szeretnének szabni az országnak. Jövőre minden korábbinál világosabb választási lehetőség lesz: Gyurcsány Ferenc és szövetségesei az egyik, a polgári kormány a másik oldalon!