Ha a bevándorlásról van szó, a magyar kormány gondolkodik a legjózanabbul
Bőven akadnak olyan európai vezetők, akik egyszerűen nem bírnak megbirkózni a bevándorlással. Itt már nemcsak baloldali, hanem bizony jobbközép felfogású országvezetőkről is szó van – mondta a szomáliai származású holland-amerikai Ayaan Hirsi Ali a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A világszerte ismert, szomáliai származású holland–amerikai író, nőjogi aktivista szerint várható, hogy Európát újabb és újabb menekülthullámok érik el, amíg a migráció legalább a kontinensen nincs megfelelően kezelve. Ayaan Hirsi Ali Magyarország bevándorláspolitikájáról szólva a Magyar Nemzetnek elmondta:
„A magyar kormány az EU-tagság nyújtotta előnyök és a magyar polgárok biztonsága között egyensúlyoz. Szerintem ebben semmi szélsőjobboldali nincs, pusztán a józan eszükre hallgatnak.”
Az elmúlt hetekben egyre csak nőtt az Európára nehezedő migrációs nyomás, azonban az egyre emelkedő mutatók az írónőt nem lepték meg, hiszen elmondása szerint lényegében az arab tavasz kitörése óta az újabb és újabb menekülthullámok veszélyét hangoztatja.
Ayaan Hirsi Ali hansgúlyozta, hogy véleménye szerint „A balkáni migrációs útvonal is nagyobb nyomás alá kerülhet a közeljövőben, így Magyarország számára is fel van adva a lecke”.
A nőjogi aktivista kifejtette, hogy újabb és újabb menekülthullámok várhatók, melyek főként fiatal férfiak tömegeit fogják Európába vezetni.
Ez pedig az európai nők jogainak eróziója mellett a homoszexuálisok és zsidók is nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve a tömeges bevándorlás miatt.
Az európai munkásosztály és az alacsonyabb társadalmi rétegek ugyancsak szenvedő alanyai lehetnek a migrációnak, hiszen a bevándorlóknak a szegényebb városrészeken adnak lakhatást, és mivel az oda érkező migránsok a helyi nyelvet nem beszélik, így hamarosan az oktatás és az egészségügy színvonala is csökkenni fog.
„A koronavírus-válság ideig-óráig megfelelő ürügyet jelentett, hogy egyes vezetőknek ne kelljen a bevándorlással foglalkozniuk. Az a tippem, hogy esetükben a vírus örökké politikai kampánytéma maradhat” – fogalmazott.
A holland-amerikai író idén kiadott egy kötetet Áldozat: bevándorlás, iszlám és a női jogok eróziója címmel, melyben leírta, hogy indokolatlanul kicsi a visszhangja a bevándorlóknak tulajdonított zaklatásoknak.
Ayaan Hirsi Ali nem véletlenül idén publikálta könyvét, hiszen
a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma csúcsokat dönt Európában.
Azt azonban nem állítja, hogy a jelenség a 2015-ös migrációs hullámmal kezdődött, de az akkor érkező bevándorló férfiak nagy száma mostanra látványosan rontott a helyzeten — tette hozzá.
A nőjogi aktivista kiemelt egy másik szempontot is, amiért idén publikálta könyvét, hiszen sokáig úgy gondolta, hogy az Egyesült Államokban gyökerező #metoo nőjogi mozgalom majd világszerte segít az erőszak áldozativá vált nőkön. „Mégsem így történt. A migrációs hátterű férfiak tettei ellen szinte senki sem szólalt fel” – mondta.
A könyv írásához szükséges adatgyűjtés során akadályokba ütközött az író, hiszen a nyugat-európai országok következetesen azt mondják, hogy az erőszakcselekmények elkövetőit nem tarthatják számon etnikai és vallási hovatartozás alapján.
„Említhetném Belgiumot, Németországot, Svédországot, Hollandiát vagy Franciaországot. Valóban szinte minden esetben azt mondták a hatóságok, hogy származási ország vagy vallási hovatartozás alapján nem állnak rendelkezésre adatok” – fogalmazott a könyv írója.
Ezért kreatívnak kellett lennie. A hatóságoktól kapott információk feldolgozása mellett rengeteg tudósítóval és újságíróval beszélt, valamint magukat az áldozatokat is felkereste. Ezeken felül bevándorlónegyedekben jártas rendvédelmi dolgozókat is felkeresett.
Ahogy mondta: „ha csak a hatóságok adataival dolgozom, bizony a tortának csak kis, meglehetősen jelentéktelen szeletét kapom.” Ayaan Hirsi Ali Szomáliából menekült Európába, és elég nehéz életútja volt, így felmerülhet a kérdés, hogy volt-e olyan interjúalanya, aki még őt is megdöbbentette?
„Számomra a legemlékezetesebb interjúalanyok azok, akik elmondják, hogy a tömeges bevándorlás miképp változtatta meg a mindennapi életüket” — fogalmazott az írónő.
Erről általában egy Németországban élő fiatal nő jutott eszébe, aki arról mesélt neki, hogy immár nem tudja kivinni a szemetet vagy elvinni bölcsődébe gyermekét anélkül, hogy fiatal bevándorló férfiak ne inzultálnák.
„Ő is egy olyan európai nő, aki sokáig adottnak vette a jogait, majd a környék, ahol él, gyökeresen megváltozott. Úgy jár-kel a saját utcájában, hogy közben szexuális ajánlatokat kap a bevándorló férfiaktól, azok trágár szavakat kiabálnak neki ” – mesélte holland–amerikai író.
Majd hozzátette: „ez a fiatal nő felkel reggelente, és azon gondolkozik, hogyan tudná más útvonalakon bölcsődébe vinni a gyermekét vagy biztosítani, hogy a férje minden reggel velük tartson.”
Ám ha a nő férje is velük tart, az sem jelent megoldást, mert az interjúban a férj elmondta, hogy az ő jelenléte sem tántorítja el a zaklatókat.
Van-e jó példa a bevándorlás kezelésére Nyugat-Európában?
„Dánia és Ausztria migrációs politikáját tartom előremutatónak a nyugati államok közül: esetükben is látom az egyértelmű elmozdulást a választók akaratának teljesítése felé” — fogalmazott.
Ezzel egy időben Koppenhága és Bécs sem zárja le a határait száz százalékban, hanem a saját igényeikre szabott mechanizmusokban, integrációs programokban gondolkoznak.
Az író itt azt is kihangsúlyozta, hogy a könyve Dániában vezette a népszerűségi listákat egy ideig, és a német nyelvű európai országokban is sokan olvassák, de Hollandiában és Belgiumban is nagy volt az érdeklődés a sajtó részéről.
„A nyugati riporterektől immár ugyanazokat a kérdéseket kapom, mint például magától, egy magyar újságírótól” — mondta, majd hozzátette: „tíz évvel ezelőtt ugyanezek a nyugati újságírók még kizárólag arról faggattak, hogy miért hajtom a szélsőjobb malmára a vizet. Most már viszont nincs hova bújni, adottak a problémák.”
Ayaan Hirsi Ali elmondta, hogy folyamatosan kapcsolatban van francia gondolkodókkal, akik egytől egyig azt mondják, hogy lényegében polgárháborúra készülnek. „El tudja ezt képzelni?” — tette fel a kérdést az írónő.
A címlapfotó illusztráció.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.