Fidelitas a méhlegelős akciójuk után: Amit Karácsonyék nem csináltak meg, azt mi megcsináltuk
Attól, hogy valami zöld, még nem lesz élhető, és pláne nem lesz méhlegelő, cserébe kullancsok, parlagfű, gaz, szúnyogok és kártevők élőhelyei ezek a területek. Amit Karácsonyék nem csináltak meg, azt mi megcsináltuk – nyilatkozta a hirado.hu-nak Ozsváth Kálmán, a Fidelitas szóvivője. A Fidesz ifjúsági szervezetének tagjai a hétvégén elégelték meg a Karácsony Gergely „méhlegelőit” és kaszálták le az egyiket.
Nagy port kavart tavasszal, hogy a Karácsony Gergely vezette baloldali fővárosi vezetés úgynevezett „méhlegelőket” hozott létre Budapest-szerte. Ennek részeként összesen egyharmad margitszigetnyi területen nem nyírják a füvet Budapesten. A Főkert szerint ezzel rovarbarát, vadvirágos, városi kaszálók jönnek létre.
A gyakorlatban azonban elhanyagolt, gazos területek jöttek létre, melyek a szakértők szerint sem vonzzák a méheket. Később mind Karácsony Gergely főpolgármester, mind a Főkert magyarázta a bizonyítványát: a „méhlegelők” koncepciója jó, csak idő kell, míg eredménye lesz.
Sokan nem értenek azonban ezzel egyet, szerintük a városvezetés egyszerűen csak lusta elvégezni a feladatait.
„Karácsony Gergely szakmaiatlan döntései nemcsak kilométeres dugókat, szmogot és közlekedésre alkalmatlan fővárost, hanem óriási kullancstelepeket, gazos közterületeket és elhanyagolt városrészeket is eredményeztek. A zárszámadásuk alapján Budapestnek 22 milliárd forint megtakarítása van, ne a pesti emberek egészségén spóroljanak” – kezdte a hirado.hu-nak Ozsváth Kálmán a Fidelitas szóvivője.
A Fidesz ifjúsági szervezetének tagjai a hétvégén elégelték meg a fővárosszerte elszaporodott gazos területeket és kaszálták le az egyiket.
Ozsváth Kálmán lapunknak azt is elárulta miért pont erre a „méhlegelőre” esett a választásuk.
„Biztosan nem újdonság, de a méheknek virágokra van szükségük. Ezen az óbudai területen minden volt, csak virág nem. A méteres gazban csoda is lett volna, ha bármilyen, a méhek szempontjából hasznos virág túlél. Ezért még csak véletlenül sem felelt meg a méhlegelő koncepciójának. Karácsony Gergelynek, Budapest baloldali főpolgármesterének választási kampányában »kevesebb betont és több zöldet« ígért. Jeleznénk ismét főpolgármester úrnak, hogy attól, hogy valami zöld, még nem lesz élhető, és pláne nem lesz méhlegelő, cserébe kullancsok, parlagfű, gaz, szúnyogok és kártevők élőhelyei ezek a területek” – folytatta a szóvivő.
Kiemelte, hogy a méhlegelő telepítése nem abban merül ki, hogy „gondolunk egyet, és random területeket nem nyírunk le, hanem tudatos szakértői tervezés és például a virágmagkeverék pontos kiválasztása eredményezi, hogy a virágok különböző időben virágozzanak”.
„Így vannak folyamatosan ellátva a méhek. Arról nem beszélve, hogy az se mindegy, hogy hol helyezkednek el ezek a virágos területek, ugyanis például a nagy forgalmú utak mentén elhelyezkedő területek – mint például ez az óbudai dzsungel volt – nem alkalmasak, mert a méhek sem szeretik a szmogot, sem pedig a buszmegállókat. Amit Karácsonyék nem csináltak meg, azt mi megcsináltuk” – tette hozzá.
Az akció után Karácsonyék rögtön ellentámadásba lendültek, a főpolgármester párttársa, Szabó Tímea például azt közölte, hogy feljelenti a fűnyírásban részt vevő Fidelitas-tagokat.
„Úgy gondoljuk, hogy a feljelentés helyett inkább az elhanyagolt, gazos területeket vegyék gondozásba, amelyeket az előző városvezetés gondozott és rendben tartott” – reagált minderre Ozsváth Kálmán.
Az utóbbi időben egyébként nagy vitákat váltott ki a méhlegelők koncepciója, sok érv elhangzott pró és kontra.
„A méhlegelő szó lett az elmúlt hónapok új slágerkifejezése. Van, aki szerint igénytelenül magára hagyott területek, mások szerint a biodiverzitás csimborasszója” – kezdte az Origo.hu-n megjelent írásában Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.
Felidézte, hogy a méhlegelőnek kijelölt területek gondozatlanok, és a virágos rét képe helyett derékmagasságig érő, szélporozta növények fogadják az arra járót.
Emlékeztetett, hogy a Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője szerint a nagy mennyiségű csapadék miatt nőttek hirtelen ilyen nagyra a növények.
„A méhlegelőprojekttel azonban koncepcionális problémák vannak” – jelentette ki.
„Városon belül legtöbbször a gondozott területeken a virágos növényeket még a virágzás vagy a virágmagok beérése előtt lekaszálják, így a sok éves negatív szelekció következtében szinte csak fűfélék maradnak meg az adott területen. Ha tehát a főváros csupán gondozatlanul hagyja a korábban rendszeresen nyírt területeket, akkor egyáltalán nem csoda, hogy nem egy virágzó rét alakul ki azok helyén” – tette hozzá a szakember.
A teljes elemzést itt olvashatják.
Egyébként a méhlegelővita sokak szerint azért is nevetséges, mert az érvényben lévő jogszabályok szerint mindenki köteles a zöld területét lekaszálni, hogy a parlagfű elszaporodását megakadályozza.
Korábban a hirado.hu olvasóit is kérdeztük a témában, 77 százalékuk szerint az elhanyagolt területek gondozása fontosabb, mint a méhek „érdekeinek” védelme.
Egy másik korábbi cikkünkben pedig arról írtunk, hogy „hírzárlatot” rendeltek el a méhészek körében a méhlegelőbotrány kirobbanása után.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.