Európa-szerte az egekben az energiaárak, a rezsicsökkentés védi a magyar lakosságot – GRAFIKON
Az egekbe emelkedett a villamos energia ára az Európai Unió tagországaiban, azonban Magyarországon, ahol hatósági árak vannak, egyelőre a válság nem érinti a lakosságot.
Ahogy az a grafikonon is látható, a villamosenergia-árakat tekintve Magyarország minden fejlett európai országot maga mögé utasított. Többek között Stockholm, Luxemburg, Párizs, Brüsszel, de még a hazánkkal szomszédos Bécs városában is jóval drágább a villamosenergia kilowattóránkénti ára.
Az pedig, hogy a villamosenergia ára ilyen olcsó tudott maradni – a nyugat-európai országokéval szemben –, a kormány rezsicsökkentési programjának köszönhető.
Ugyanis hazánkban hatósági árak vannak, így egyelőre a Nyugat-Európában már javában zajló válság nem érinti a lakosságot.
Idén augusztusban a statisztikák szerint Budapesten a lakossági áram fogyasztói díja 10,63 eurócentet tett ki kilowattóránként, ugyanez a mennyiség Pozsonyban 16,99 eurócent, Bukarestben 17,47, Varsóban pedig 18,01 eurócent volt. A lista élén Koppenhága áll, ahol 33,82 eurócentet kell fizetni kilowattóránként.
A koronavírus-járvány után megnövekvő kereslet mellett a szokatlanul szélcsendes időszak is az egekbe emelte a villamos energia árát Európában – tudhattuk meg az M1 Summa című műsorából.
Az Egyesült Királyságban például a szélenergia-kapacitás a kedvező időjárási viszonyok között megközelíti a 20 ezer megawatt teljesítményt. Ez az érték mostanában többször is 400 megawatt alá csökkent.
Az ellátási helyzetet nehezíti az is, hogy Nyugat-Európában az elmúlt időszakban csökkent a nukleáris kapacitás, továbbá a kontinensen folyamatosan építették le a fosszilisenergia-termelésre szakosodott erőműveket.
Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alelnöke szerint ez a trend is hozzájárult a kínálati oldal hiányához.
„Volt egy Covid-járvány, ebben az időszakban minden európai gazdaság megszenvedte ezt az időszakot. Ahogy a gazdaságban csökkentek a teljesítmények, az igénybe vett energiamennyiség is csökkent, ezzel együtt pedig az árak zuhantak” – mondta Tóth Tamás.
Most pedig egy visszapattanás figyelhető meg, megugrottak az árak, ez pedig a megugró kereslettel együtt jelentkezik, és főleg a villamosenergia-felhasználás terén nagyon jelentős átalakulás zajlik európai uniós szinten – tette hozzá.
Hogy ki mennyit érez a megugró villamosenergia-árakból, az a tagországok szabályozásától függ – hangsúlyozta Hortay Olivér, a Századvéd Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője, aki szerint ebből a szempontból nézve
a magyar fogyasztók jó helyzetben vannak, köszönhetően a 2010-ben bejelentett ármoratóriumnak és a 2011-től bevezetett hatósági árnak.
Most azt láthatjuk, hogy azokban az országokban, ahol a lakossági árat nem védik különböző hatósági kontrollmechanizmusok, ezekben az országokban a lakossági árak is drasztikusan növekednek – mutatott rá Hortay Olivér, majd hozzátette: Spanyolországban a földgázárak az év eleje óta csaknem 50 százalékkal növekedtek. Az Egyesült Királyságban pedig már több szolgáltató ment csődbe.
A helyzetet jól jellemzi az is, hogy Romániában idén liberalizálták az árampiacot, ennek eredményeként őszre 40 százalékkal magasabbak lettek a villamosenergia-árak, mint egy évvel korábban voltak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alelnöke arra emlékeztetett, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés óta nem változott a felhasználói ár a lakosság körében.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.