Andreas Unterberger, a Börsen-Kurier újságírója, a Die Presse és a Wiener Zeitung volt főszerkesztője szerint óriási hiba volt az atomerőművek és a szénerőművek leállításáról határozni. Kérdés, hogy lesz-e bátorsága bárkinek ezt bevallani, és visszakormányozni a hajót. Andreas Unterbergert Horváth Ágnes, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője kérdezte.

Horváth Ágnes: lehetséges, hogy a nagy európai országok ennyire elszámolták magukat a zöld energiát, a megújuló energiát illetően?

Ha nem is az európai országok, a legnagyobb biztosan, vagyis Németország elszámolta magát. Amit Németország az elmúlt években tett, illetve amit a következő évekre elhatározott annak nem csak a németek számára, hanem egész Európa számára katasztrofális következményei lesznek, az atomerőművek és a szénerőművek egyidejű leállításáról van szó. Ha ezeket megszűntetik és csak a relatív bizonytalan zöld energiára, napelemekre, szélerőművekre építik az energiaellátást, akkor egy nagyon kockázatos jövő felé haladnak, amelyben egyre gyakrabban fenyeget majd áramkimaradás.

Mit gondol, miért döntöttek úgy a német politikusok, a szakemberek, hogy leállítják ezeket az erőműveket?

A szénerőművek leállítását a széndioxid-kvóta, a klímacélok elérése teszi szükségessé, mindez komolyabb ellenállást váltott ki a keleti szövetségi államokba, a volt NDK-s területeken, ahol a szén mindig fontos szerepet játszott. Ennek ellenére megszületett a döntés.

Ettől függetlenül tulajdonképpen a kancellár asszony, illetve a kormány spontán döntöttek úgy, hogy leállítják az atomerőművek áramtermelését is, mert a fukusimai katasztrófa, amit cunami okozott annyira megijesztette őket. A politikusok a média hatására is úgy érezték, hogy lépniük kell. Anélkül döntöttek így, hogy komolyabb tanulmányokat folytattak volna, hogy hogyan látják majd el ezután energiával Németországot, illetve Európát.

Hozzátartozik mindehhez, hogy Németország, csakúgy, mint Ausztria, amelyik évtizedekkel ezelőtt szintén az atomenergiából való kiszállás mellett határozott, áramot exportál. Németország elsősorban Franciaországból, amelynek nagy része atomerőművekben előállított, Ausztria pedig a csehektől importál áramot. Bár itt még az alpesi adottságok miatt viszonylag sok vízerőmű működik, de ezek nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket és nem is lenne helyes minden alpesi völgyet vízerőművekkel beépíteni.

Mi, itt Magyarországon még emlékszünk rá, hogy milyen támadások érték az országot a paksi atomerőmű bővítése miatt, de most már talán mindenki számára világosan látszik, hogy enélkül teljesíthetetlenek az igények.

Persze, jól látszik, hogy nem lehet lemondani róla. De a politikában, a populista politikában sokszor irreális kívánságokat hangoztatnak. Egyrészt meg akarjuk védeni a bolygót a széndioxidtól, a fenyegető felmelegedéstől, de közben lemondunk az atomenergiáról. Ez lehetetlen.

De a politikum főleg Németországban, valamint Ausztriában is, nyilván különböző médiumok nyomására ezt ígérte az embereknek. Sajnos nem először fordul elő a történelemben, hogy pártpolitikai érdekek miatt olyasmit hitetnek el az emberekkel, amely valójában lehetetlen, működésképtelen.

Előttem van egy grafikon arról, hogy hogyan emelkedtek a lakossági energiaárak az elmúlt időszakban a különböző országokban. Azt látom, hogy Ausztria a kimutatásban valahol egészen elől van.

Ezek még ugye tovább fejlődő árak. A gázáremelést egyszer egy évben érzik meg az emberek, amikor az éves elszámolás érkezik, csakúgy a villamosenergia árakat. Tehát nálunk még nem olyan nagy a nyomás, mint például Franciaországban, ahol két éve a sárgamellényes mozgalom az egész országot egy forradalom szélére sodorta. Komolyabb tiltakozásra majd nálunk akkor kell számítani, amikor az áremelkedés tovább fokozódik, illetve a lakosságnál is érezhetően megjelenik – nyilatkozta az osztrák újságíró.

Itt hallgathatja vissza a teljes beszélgetést