Nekünk nem jobb, ha másnak rossz, de azért jó tudni, hogy mi történik külföldön az energiaárakkal.

Németországban például minden korábbinál többet kell fizetni az áramért. Októberben az egy évvel korábbihoz képest 9,3 százalékkal nőttek az áramköltségek a lakosság számára, a gázfűtés 28 százalékkal drágult, az olajfűtést használó lakásokban 87 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly.

Hasonló a helyzet a többi európai országban is. A földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamosenergia ára 80-100 százalékkal nőtt.

Az egekbe szökő gázáraknak a világpiaci árak emelkedése mellett a legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat.

A legnagyobb veszély az, hogy a bizottság ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, megadóztatva a lakásokat és az autókat. Ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.

Magyarország azonban elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett. Ma Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára, nálunk a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára a kontinensen.

Ha a baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetnénk be, akkor egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet évente, mint most, amikor a nemzetközi áramár 40 százalékát és a gáz piaci árának 30 százalékát fizetik a fogyasztók.

A baloldali kormányok a multinacionális cégek és a nagy energiacégek pártján álltak a magyar fogyasztókkal szemben. 2002 és a 2010 között 15-ször adtak engedélyt az áram és a gáz árának emelésére. A gáz ára így 206 százalékkal, áramé pedig 97 százalékkal emelkedett, míg az elmúlt 8 évben a rezsiköltségek nem nőttek, hanem csökkentek.

Gelencsér Attila

Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője