Európai top 3-ban Magyarország az adócsökkentésben
Az adócsökkentés hatására legalább százezer forint maradhat évente a családoknál. Az Eurostat statisztikái alapján 2009 és 2020 között Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóelvonás. Míg az állam 2009-ben a GDP 38,9 százalékát vonta el adók és járulékok formájában, addig 2020-ban 36,4 százalékát. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az EU-tagországok átlagánál (2020-ban 41,3 százalék) – erről György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára számolt be közösségi oldalán.
Az államtitkár elmondta, hogy a GDP-arányos adóelvonás megmutatja, hogy a gazdasági teljesítmény mekkora hányada marad a családoknál és a vállalkozásoknál. „A jobboldali kormány az adócsökkentés politikájában hisz: célunk, hogy amit a családok és a vállalkozások megtermelnek, az náluk is maradjon” – fogalmazott.
Számokban kifejezve: ha 2010 után a baloldali kormány alatt tapasztalt szinten maradtak volna az adók, akkor 2020-ban 1200 milliárd forinttal több adót szedett volna be az állam a családoktól és a vállalkozásoktól. Ez háztartásonként évente akár közel 300 ezer forintot jelent – emelte ki György László.
Majd az államtitkár felsorolta, hogy milyen adókat csökkentett a kormány 2010 óta:
- A személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 36 százalékról 15 százalékra csökkent.
- A négygyermekes édesanyáknak és a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
- A családi adókedvezmény mértéke a 2009-es 12 milliárd forintról 2022-re 980 milliárd forintra nőtt.
- A nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékról 15 százalékra csökkent.
- A társasági adó kulcsa 20 százalékról 9 százalékra csökkent.
- A munkáltatói adó (szocho) 33,5 százalékról 13 százalékra csökkent, és eltöröltük a szakképzési hozzájárulást.
- 5 millió forint helyett immár 12 millió forintig jár alanyi áfamentesség.
- Az ügyintézés illetéke 2200 forintról 0 forintra csökkent.
- Az egyenesági rokonok és házastársak közötti öröklési, ajándékozási illeték mértéke 15–21 százalékról 0 százalékra csökkent.
György László emlékeztetett, hogy 2002 és 2010 között a baloldal folyamatosan emelte az adókat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a családokat és a vállalkozásokat. A jobboldal ezzel szemben 2010 óta következetesen csökkenti az adókat. Ez az az út, amelyen tovább kell mennünk annak érdekében, hogy a vállalkozásaink számára versenyképes, a családjaink számára pedig magas béreket és emelkedő életszínvonalat eredményező gazdasági környezetet teremtsünk.