Hortay Olivér elmondta, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország számos más európai uniós tagállamtól eltérő energiapolitikát folytatott.
A szakértő hozzátette, hogy míg az Európai Unióban az energiaárak mesterséges növelésére építő klímapolitikát folyattattak, Magyarországon a célkeresztben az energiaárak alacsonyan tartása volt.
Magyarország hatóságilag rögzítette a lakossági tarifákat – ezt nevezzük rezsicsökkentésnek –, és jelentős erőfeszítéseket tett, hogy visszaépítse az állami tulajdont az energiaszektorban – fogalmazott Hortay Olivér, majd kiemelte:
míg 2010-ben 29 százalék volt a nemzeti tulajdon aránya a szektorban, ez 2020-ra 56 százalékra emelkedett.
A szakértő felidézte, hogy fél évvel ezelőtt, amikor Európában kitört az energiaválság, akkor az elmúlt tíz évre jellemző európai energiapolitika elkezdett „recsegni, ropogni”. Ennek hatására egyre több uniós tagállam vezetett be hatósági árakat – például a héten Szlovákia a lakossági áramárakat fagyasztotta be –, az Európai Bizottság pedig fenntarthatónak minősítette az atomenergiát.
A baloldal rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó javaslata – Hortay Olivér szerint – ebben a helyzetben teljesen abszurd, hiszen olyan társadalmi problémákat okozna, amiket nehéz elképzelni.
Ha a jelenlegi helyzetben a hatósági árak helyett a baloldal által javasolt piaci árak működnének, akkor míg most egy átlagos háztartás körülbelül 22 ezer forintot költ energiára havonta, ez több, mint 110 ezer forintra nőne
– hangsúlyozta a szakértő.
Tehát a baloldali javaslatnak olyan súlyos társadalmi következményei lennének, amiket nagyon sok háztartás nem viselne el.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.