A kormányfő úgy fogalmazott: hosszú tárgyalások fejeződtek be, „nehéz szülés volt, de sikeres”.

„A magyar álláspontot és a magyar nemzeti érdekeket sikerült érvényesítenünk. Magyarország nem küld katonákat Ukrajnába, elfogadták, hogy fegyvereket sem küldünk, sőt, Magyarország területén keresztül sem haladhatnak fegyverek Ukrajna területére”

– jelentette ki. Értékelése szerint ezt azért tudták elfogadtatni, mert a NATO-nak az lett a közös álláspontja, hogy a legfontosabb közös NATO-cél az, hogy a háború semmiképpen se lépje túl Ukrajna határait. Közölte, hogy ezért elvetették a légtérzár a gondolatatát is.

Egy Ukrajna feletti légtérzár azonos lett volta a légi háborúval – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy ez nem fog megtörténni és ez jó hír Magyarország számára.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy döntöttek az Ukrajnával szomszédos közép-európai országok – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia – megerősítéséről is. Hozzátette: ide védelmi célzattal települnek majd NATO-erők.

Se repüléstilalmi zóna Ukrajna felett, sem békefenntartó misszió

A csütörtöki NATO-csúcson a tagállamok Ukrajna megsegítse mellett, de a háborúból való kimaradás mellett döntöttek – jelentette be a szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg kiemelte: a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

„Hosszabb távra tervezünk a NATO elrettentő erejével és védelmi képességeivel. Több katonával, több légi eszközzel és több tengeri képességgel számolunk. Már eddig is növeltük a keleti jelenlétünket, és ma négy új harccsoport felállításáról döntöttünk. A vezetők megállapodtak abban, hogy megbízzák katonai parancsnokainkat, hogy biztosítsák a lehetőséget katonai jelenlétünk növeléséhez a szövetség keleti részén.” – mondta Jens Stoltenberg, aki szerint a NATO a gyorsreagálású erők 40 ezer katonáját helyezik át a keleti szárnyra.

Öt ország jelezte eddig a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát

Öt ország jelezte eddig a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcs után. Szijjártó Péter kifejtette: a NATO – annak érdekében hogy megerősítse a szerepvállalását a szövetség keleti, délkeleti szárnyán – „előretolt védelmi jelenlétet hozott létre”.

Ezek közül az egyik lesz az a magyar zászlóalj-harccsoport, amely már korábban létrejött.

„Mi magyarok hoztuk ezt létre, a Magyar Honvédség hozta ezt létre, az magyar vezetés alatt áll”

– közölte, hozzátéve, hogy az egység eddig is a NATO keretében működött. Szijjártó Péter közölte: megnyitották a lehetőséget, hogy ehhez a zászlóalj-csoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal.

Tájékoztatása szerint öt ország – az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország – jelezte csatlakozás és katonák küldésének, delegálásának szándékát. Előreláthatólag ezen országok néhány száz főnyi katonát delegálnak majd a magyar zászlóaljcsoportba – jegyezte meg. A tárcavezető kitért arra is, hogy ezen katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében.