A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem legalább 13 ezer hallgatóra számít
Csányi Sándor a kuratórium bemutatkozó online sajtótájékoztatóján közölte: most 14 ezer hallgató tanul öt campuson, több mint ötven telephelyen. Kiemelte a mezőgazdaság jelentőségét, de megjegyezte, hogy az egyetemnek pedagógiai és művészeti képzései is vannak.
Az intézmény mindegyik kara egyformán fontos – hangoztatta. Úgy fogalmazott: nemcsak kiváló agrárszakembereket akarnak képezni, hanem olyan értelmiségieket is, akik a vidéki élet bástyái lehetnek.
Emlékeztetett arra, hogy az innovációs és technológiai miniszter felkérésére vezeti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumát.
A cél, hogy az új felsőoktatási intézmény az egyik legjobbá váljon Magyarországon, majd a világon – hangoztatta Csányi Sándor, aki azt mondta, hogy átláthatóságra törekednek.
Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kijelentette, hogy az integrált egyetem a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának záloga. Szolgálja az élelmiszeripar versenyképességének növelését és a vidék megmaradását. Egy új generáció felnevelését, amely élére áll ezeknek a folyamatoknak – mondta.
Véleménye szerint a 21. század felmerülő problémáira nincs tisztán agrárszakmai válasz. Multidiszciplináris ismeretekre van szükség, informatikai, műszaki, élettudományi kihívásokra egyaránt választ kell adni – mondta.
A magyar élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett fiatal szakemberek szükségesek – tette hozzá, a mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságúnak nevezve, hogy az „agrár-nemzedékváltás” gördülékenyebb legyen.
Az agrárium tradicionális képe sajnos jelenleg nem biztosít vonzó karrierlehetőséget az ifjúságnak, komoly kihívás inspirálni ezt a generációt – hangoztatta Nagy István.
A miniszter szerint fontos az integráció, mivel az agrár-felsőoktatás korábban nem volt hatékony: a széttöredezett rendszerben sok egyetem kínált sok, kis létszámú képzést. Nagy István mérföldkőnek nevezte az egyetem modellváltását, az új struktúra nagyobb mozgásteret biztosít az intézménynek – vélekedett.
Lázár János miniszterelnöki biztos, kuratóriumi tag azt mondta, az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy Magyarország nem kicsi, le kell számolni azzal a mentalitással, amely ezt sugallja.
Hozzátette: az sem igaz, hogy Magyarország nem gazdag nyersanyagban, ugyanis nagyon sok édesvíz és jól termő föld áll itt rendelkezésre. Az ebben rejlő lehetőséget a magyarok nem tudták kiaknázni az elmúlt száz évben. Habár tíz év alatt a kormány nem tudta megváltoztatni a múltat, a jövőt megalapozta – jelentette ki Lázár János. Megjegyezte, hogy a szuverenitásra törekszenek több területen.
Közölte: a kormány kötelessége a magyar családok gyarapítása, annak biztosítása, hogy a magyarok munkájából a magyarok húzzanak hasznot.
Európa egyik legjobb agráregyetemét akarják létrehozni – hangoztatta Lázár János.
Gyuricza Csaba megbízott rektor azt mondta, hogy ekkora integráció ilyen gyorsan nem történt korábban a felsőoktatásban. Új fejezet indul az egyetem életében – jelentette ki, megjegyezve, ez az év elsősorban az új szervezeti felépítés véglegesítéséről szól majd.
Stratégiai cél, hogy az egyetem előrébb jusson a nemzetközi rangsorokban, ennek eléréséért intenzíven fognak dolgozni – mondta Gyuricza Csaba.
A sajtótájékoztatón a kuratórium további két tagja is felszólalt, ők mindketten a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai: Bedő Zoltán, valamint Horn Péter rector emeritus.
A cikk a magyarhirlap.hu-n olvasható.