A WHO aggódik a járvány európai robbanásszerű terjedése miatt
November 5-től december 2-ig az Angliában élők csak bizonyos meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat
Fotó: Lindsey Parnaby/AFP
A fertőzöttek száma „robbanásszerű növekedésének tanúi vagyunk, mindössze néhány nap alatt egymillióval nőtt az esetszám Európában, és azt is látjuk, hogy nőni kezd a halálozási arányszám is” – hangsúlyozta Hans Kluge az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.
„Nem szabad lazítanunk, őszintén be kell vallani, hogy ez kissé nehéz időszak lesz” – figyelmeztetett az igazgató.
A WHO 53 európai tagországában, beleértve Oroszországot is, több mint 11,8 millió fertőzöttet és csaknem 295 ezer halálesetet jelentettek a járvány kezdete óta a szakosított ENSZ-szervezet összesítése szerint.
Az elmúlt hét napban mintegy 1,8 millió új fertőzöttet diagnosztizáltak és 19 500-an haltak meg a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegségben.
A WHO becslése szerint a maszk általános viselésével és a gyülekezések szigorú korlátozásával februárig több mint 261 ezer életet menthetnek meg Európában.
„A jelenlegi helyzet nem megoldás, és a WHO célzott és arányos intézkedésekre szólít fel minden államot” – mondta Kluge.
Az iskolákat azonban csak a legvégső esetben kell bezárni – mondta az igazgató, aki szerint nincs ok azt állítani, hogy az iskolák a fertőzés egyik fő gócai lennének.
„A legvégsőkig nyitva kell tartanunk az iskolákat, mert nem engedhetjük meg egy nemzedék elvesztését a Covid-19 miatt” – hangsúlyozta.
Ezzel egy időben a Reuters brit hírügynökség birtokába jutott a WHO-nak a szegény országok gyógyszerekkel történő megsegítésére vonatkozó belső dokumentuma. Az október 30-i keltezésű WHO-dokumentum szerint az Egészségügyi Világszervezet jelenleg a kísérleti fázisban lévő monoklonális antitest terápiát és egy olcsó szteroidot, a dexametazont részesíti előnyben. Ez utóbbiból már 3 millió kezeléshez szükséges adagot rendeltek meg a szegény országok számára. A dokumentum szerint nem tervezik remdesivir szállítását.
A monoklonális antitestek a szervezetnek a fertőzés elleni harcát segítő antitestek másolatai, a Roche és a Novartis gyógyszergyárak már megerősítették, hogy együttműködnek a projektben a szakosított ENSZ-szervezettel.
Az iratban, amely elsőként tünteti fel, mire költik el a programra adományozott összegeket, nem szerepel a remdesivir az elsődleges gyógyszerek között, holott a dexametazon mellett a Gilead Sience által gyártott redemsivir vírusellenes szert használják világszerte a Covid-19 kezelésére.
A gyógyszerszállítási projekt egyike az úgynevezett ACT Accelerator program négy pillérének, amelynek keretében a WHO Covid-19 elleni védőoltásokat, teszteket és védőfelszerelést is szállítani kíván a szegény országoknak több mint 38 milliárd dollár értékben 2022 elejétől.
A várhatóan pénteken nyilvánosságra kerülő dokumentum szerint a programnak, amelyet a WHO a Wellcome Trust jótékonysági szervezet és a szegény országoknak a súlyos betegségek tesztelésében és kezelésében segítő Unitaid nonprofit szervezet közreműködésével valósít meg, sürgősen 6,1 milliárd dollárra van szüksége, ebből 750 millióra februárig, az összesen igényelt 7,2 milliárd dollárból.
Az összeg több mint felét – 320 millió dollárt – monoklonális antitest terápiára költik, a dokumentum szerint ugyanis a terápia „sorsfordító” lehet a kezelésben, bár eddig nem mutatták ki a egyetlen monoklonális antitest hatékonyságát sem. Ennek ellenére a WHO már befektetett a fejlesztésbe és a gyártásba a Fujifilm Diosynth Biotechnologies dániai gyárában.
A monoklonális antitest-terápiát fejlesztő cégek között van az amerikai Eli Lilly és a Regeneron is. Donald Trump amerikai elnök is ilyen kezelést kapott, miután októberben pozitív lett a koronavírustesztje.
Romániában hétfőtől bezárják az iskolákat, kötelező lesz a maszkviselés
Szigorítják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket Romániában: országszerte az internetre költöztetik az oktatást, korlátozzák az éjszakai kijárást, mindenütt kötelező lesz a maszkviselés, a december hatodikára kiírt parlamenti választásokat azonban nem halasztják el – jelentették be a kormány csütörtök esti ülésén.
A szigorításokat a kormányülésen kivételesen részt vevő Klaus Iohannis államfő ismertette, a konkrét intézkedések azonban – a veszélyhelyzetről szóló kormányhatározat módosítása révén – várhatóan hétfőtől léptetik hatályba.
Iohannis a helyzet súlyosságát nyomatékosította jelenlétével: a rendszerváltás óta a mindenkori román államfő eddig mindössze néhány alkalommal élt azon alkotmányos jogával, hogy „országos jelentőségű problémák” megvitatása alkalmával részt vehet a kormány ülésén.
Az elnök szerint a napi tízezer fertőzéshez közelítő romániai járványhelyzet rendkívül aggasztó, és egyértelművé vált, hogy fékentartásához az eddigieknél szigorúbb korlátozásokra van szükség.
Iohannis rámutatott: az állami intézmények és magáncégek alkalmazottainak is át kell térniük a távmunkára, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, a személyes jelenlétet követelő munkahelyeken pedig be kell vezetni a lépcsőzetes munkakezdést, hogy lehetővé tegyék a távolságtartást a tömegközlekedési eszközökön.
Be kell tiltani a rendezvényeket és mulatságokat, be kell zárni a piacokat és vásárokat, az üzleteknek legkésőbb 21 órakor be kell zárniuk, és korlátozni kell az éjszakai kijárást – sorolta az államfő.
Iohannis ugyanakkor kijelentette: a demokráciát nem lehet zárójelbe tenni, az ennek alapját jelentő választásokat válsághelyzetben is meg kell tartani. Az államfő szerint az erős nemzetek ragaszkodnak a demokratikus választásokhoz.
Rendőri ellenőrzőpont Magyarfenes és Tordaszentlászló között 2020. október 23-án. Azóta Romániában újabb erdélyi települések kerültek vesztegzár alá
Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Kiss
Iohannis az Amerikai Egyesült Államok példájára hivatkozott, ahol csaknem százezer új fertőzést diagnosztizálnak naponta, az emberek mégis nagy számban, védőmaszkot viselve, a távolságot megtartva, fegyelmezetten álltak sorba, hogy leadhassák voksukat.
Ludovic Orban miniszterelnök jelezte: a járvány megfékezését célzó intézkedéseket kormányhatározatban fogják részletezni, amely hétfőn léphet hatályba, időt biztosítva a lakosságnak és a hatóságoknak a felkészülésre.
A kormányfő szerint a voksolás nem jelent fertőzési többletkockázatot.
Romániában eddig csak azokon a településeken zárták be az iskolákat, ahol meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma. A héten az iskolák csaknem felében – 8,5 ezer tanintézményben – még a szokásos óralátogatással folyt a tanítás, míg 5 ezer iskolában részlegesen, 4 ezer iskolában pedig már teljes egészében az internetre költöztették az oktatást.
Ismét megdőlt a napi esetszám Franciaországban
Csaknem egy héttel a koronavírus-járvány megfékezésére a tavaszinál kevésbé szigorú általános karantén kihirdetése után a lakhelyelhagyási tilalom hatásai még nem érezhetők Franciaországban. Az elmúlt 24 órában több mint 58 ezer új estet tártak fel, és ezzel megdőlt a napi rekord, az elhunytak száma pedig 363-mal 39 037-re emelkedett – közölte csütörtök este Jérome Salomon járványügyi igazgató heti sajtótájékoztatóján.
Kórházba szerda óta több mint 3 ezer fertőzött került, közülük 447 beteget intenzív osztályra szállítottak.
Olivier Véran egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a járványügyi korlátozások egyik célja, hogy a kórházak ne csak koronavírusos betegeket lássanak el, és az ellátórendszer teljes egészében működőképes maradjon.
Jelenleg 4 ezer súlyos állapotban lévő fertőzöttet kezelnek a kórházakban, de rajtuk kívül más betegségekkel küzdő 3 ezer súlyos beteget is ellátnak, így az intenzív ágyak 85 százaléka foglalt.
„Ha nem lett volna lezárás, november közepére 9 ezer koronavírusos lenne az intenzív osztályokon” – emlékeztetett a miniszter a párizsi Pasteur Intézet becslésére.
„Ha a karantént betartjuk, 6 ezren lesznek, és ez esetben a második hullám nem lesz olyan súlyos, mint az első” – tette hozzá.
„Ha viszont nem tartjuk be eléggé a karantént, több mint 7800 beteggel november közepére betelhetnek az intenzív ágyak. Ebben az esetben a második hullám súlyosabb és hosszabb lesz, mint az első volt” – hívta fel a figyelmet.
Elmondta, hogy a kórházak egy részében elhalasztották a nem sürgős beavatkozásokat, és eddig 61 beteget szállítottak át az ország középső részéből, Lyon környékéről a járvány által kevésbé sújtott nyugati országrész kórházaiba, és még további kétszáz áthelyezést terveznek az egészségügyi hatóságok.
A párizsi prefektúra csütörtökön rendeletben megtiltotta az éttermeknek este 10 óra és reggel 6 óra között a házhoz szállítást, illetve az üzleteknek az alkohol árusítást, miután a rendőrség azt tapasztalta, hogy a nyitva tartó kereskedelmi egységek közelében csoportosulnak esténként az emberek.
A tavaszi karanténhoz képest a mostani lezárásban jelentős különbség, hogy ezúttal a munka nem állt le: aki nem tud távmunkát végezni, bejárhat a munkahelyére, az iskolák sem zártak be, az üzletek közül viszont kizárólag az élelmiszerboltok tarthatnak nyitva és azon éttermek, amelyek vállalnak házhozszállítást.
A pedagógus szakszervezetek kedden „egészségügyi sztrájkra” szólítottak fel, miután szerintük az oktatási intézményekben nem kielégítők az óvintézkedések. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a megfelelő egészségügyi feltételek elengedhetetlenek a közoktatás fenntartásához.
„Fontos az iskolák nyitva tartása, egy újabb bezárás tragikus iskolai és szociális következményekkel járna” – hangsúlyozták, kiscsoportos oktatást, a menza átszervezését, valamint a tantermek gyakoribb fertőtlenítését követelve.
A kormány csütörtökön bejelentette, hogy átvállalja a független könyvesboltokban megrendelt kötetek szállítási költségét a karantén idejére, hogy az internetes könyveladást támogassa. A cél az, hogy a franciák továbbra is a helyi kisebb könyvesboltokból, ne pedig a nagy nemzetközi internetes szolgáltatóktól rendeljenek kulturális termékeket.
A cikk a magyarhirlap.hu-n olvasható.