Európa sereghajtóiból az élmezőnybe került Magyarország a szegénység elleni küzdelemben. Az Eurostat kimutatásai szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4 százalékról 8,7 százalékra csökkent. Ez uniós szinten is számottevő eredmény, hiszen a lista aljáról, a hatodik legrosszabb helyről ugrottunk a lista elejére, a kilencedik legjobb helyre az Európai Unió 27 tagállama közül.

Az EU2020 stratégia 2010-ben célul tűzte ki, hogy 2020-ra 20 millióval csökkenjen a szegények szám. 21 tagállam tett konkrét vállalást, s mi céloztuk meg a 6. legnagyobb létszámcsökkenést. A vállalásunkat mára két és félszeresen túlteljesítettük.

Hazánkkal együtt összesen 9 ország teljesítette a vállalását 2019-re, de 10 olyan ország is van, amelynél az érintettek száma és aránya nemhogy javult volna, hanem meghaladja a 2008-as értéket.

Egy évtized alatt nálunk felére csökkent azok száma, akiknek nincs tartalékuk egy váratlan kiadásra, például egy mosógép vagy egy hűtőszekrény kicserélésére.

Egy évtized alatt két és félmillióval nőtt azok száma, akik már megengedhetnek maguknak egy hét nyaralást.

Tíz éve még minden negyedik embernek gondot jelentett a lakással kapcsolatos fizetési hátralék vagy a hiteltörlesztés, most már ez csak minden tizedik embert érinti. Ebben döntő szerepe volt a devizahiteles mentőcsomagoknak.

Egy évtized alatt harmadára esett vissza azok száma, akiknek gondot jelent a lakásuk kifűtése, ami a rezsicsökkentésnek is köszönhető.

A szegénység elleni legjobb politika a munkahelyteremtés. Ezért fontos, hogy az elmúlt években 800 ezer új munkahely jött létre. A munkahelyeket a járvány alatt is sikerült megvédeni, a foglalkoztatottság szintje 2020 decemberében ugyanúgy 4,5 millió fő volt, mint a járvány előtt 2019 decemberében.

A minimálbér közel két és félszeresére emelése nem csak a kiskeresetűek jövedelmét növelte, de hozzájárult a többi fizetés emelkedéséhez is. Az adócsökkentések szintén pénzt hagynak az embereknél, a magyar családoknál.

Magyarországon kisebbek a jövedelmi különbségek is az EU-s átlagnál. Míg az unióban a társadalom legjobban és legrosszabbul kereső ötödének a jövedelme között közel ötszörös a különbség, addig nálunk ez csak 4,23-szoros.

Gelencsér Attila

Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselő