Végül csak-csak eljutottunk odáig, hogy Magyarország és Lengyelország kénytelen első ízben vétót emelni két igen fontos EU-s kérdés, az EU hétéves költségvetése és a járványügyi helyreállítási alap miatt. A német soros elnökség és az EU Parlament megváltoztatta a kormányfők nyári döntését, és elfogadhatatlan jogállamisági feltételekhez kötötte a kifizetéseket.

Ezek a politikusok – köztük a magyar ellenzéki EU-s képviselőkkel –, nem értik, hogy a belépésünkkor aláírt lisszaboni szerződés kizár minden olyan kérdést, ami egyes tagországokat a sarokba állíthat, sőt pénzügyi büntetéssel sújthat. Egyetlen tagállam sem zsarolható, minden egyes csatlakozott ország egyenlő. A nyugati politikusok, újságírók meg voltak győződve arról, hogy sem Lengyelország, sem Magyarország nem fog vétózni, mert a „húsukba vág“, és kell a pénz ezeknek az országoknak is. Ráadásul a másik 25 tagállam haragját is magukra szabadítják. Ezek a hölgyek és urak mélységesen tévedtek.

Természetesen kell a jogosan járó költségvetési pénz. Nem kell, de szolidaritásból belementünk a kölcsönfelvételbe is. És nem örülünk annak sem, hogy más országok ferde szemmel néznek ránk. Mégis, ha Magyarország és Lengyelország ebben a kérdésben enged, akkor tudomásul veszik, hogy nem az Európai Unióba, hanem egy szovjet mintára szervezett erőszakszervezetbe léptek be. Ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek. A még egyenlőbbek pedig eldönthetik, hogy egy tagállamban jogállam van-e, vagy sem. Ebből nem kér a magyar kormány, és ebből nem kérnek a lengyelek sem.

Hogy ez a jogállami blabla mennyire légből kapott, és mit jelent, azt jól jellemzi Helena Dalli EU egyenlőségi biztos legutóbbi bejelentése. Ahol nem ismerik el a melegek jogainak tiszteletét (magyarul az egyneműek házasságát és a genderjogokat, ahol a nő nem nő, a férfi meg nem férfi, hanem valami hasonló), ott nincs jogállamiság, és meg kell vonni tőlük az EU-s pénzeket. Ez pontosan azt bizonyítja, hogy azt találnak ki jogállamiság alatt, amit akarnak. Ha pedig azt hiszik kedves olvasóim, hogy ez a genderelmélet egy átmeneti liberális téboly, akkor igazuk van.

Mert tébolynak téboly, de korántsem átmeneti.

Németországban már van a nő és férfi mellett egy harmadik nem is az állami kérdőíveken, ahová azt ír be az illető, aminek képzeli magát. Miután a magyar eleve demokratikus nyelv, és benne nincsenek nyelvtani nemek, nehezen tudjuk csak felfogni, hogy a németek miért akarják törvénybe iktatni, hogy minden szónak legyen mindkét neme. Például a hímnemű „Gläubiger“ (hitelező) szó sérti a nőket, mondván, hogy egy nő kisebbrendű, ha nem lehet hitelező. Legyen ezentúl „Gläubigerin“ (hitelező nő) szó is.

Nem kell hát csodálkozni, hogy a jogállamisági feltételeket éppen az Angela Merkel által vezetett német elnökség fogalmazta meg, EU-képviselőkkel karöltve. Tegyék. Mi pedig támogassuk a két kormány vétóját, mert nem kívánják elfogadni ezt a kifordított világot! Az EU-s patthelyzet feloldása pedig ma megjósolhatatlan.

A cikk a kaposvarmost.hu-n olvasható.

http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2020/11/19/jogallami-orulet