Sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök és lengyel kollégája elérték a kompromisszumot az EU soros elnöke, Németország kormányával. Úgy tudni, marad ugyan a jogállamisági mechanizmus, de egyelőre befagyasztják.

Varsói és budapesti kormányzati körökre hivatkozva a Bloomberg adta hírül szerdán, hogy a magyar és a lengyel kormány megegyezést kötött a német kabinettel a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt, s hajlandó elállni az EU-s helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés megvétózásától. Az alkura persze még a többi huszonnégy kormánynak, valamint a balliberális többségű Európai Parlamentnek is rá kell bólintania.

Sajtóértesülések szerint három főbb összetevője van a kompromisszumnak.

Az első, hogy a magyar és a lengyel kormány által támadott és sokat bírált úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt ellátják egy záradékkal, amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel szoros összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi kérdések vagy migrációs viták kezelésére).

Emellett másodikként megerősítenék az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni, arról politikai vitát lehet tartani az érintett ország kérésére.

Végezetül a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez, miután Magyarország és Lengyelország megtámadja az új szabályozást, akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet, vagyis 2022 nyaráig bizonyosan nem lépne életbe a Magyarország és Lengyelország által kritizált mechanizmus.

A magyar miniszterelnök szerda délutáni videójában sokat sejtetően úgy fogalmazott:

Ma este még háttértárgyalások, holnap reggel partraszállás.”