Orbán: A klímarombolóknak kell megfizetniük a klímavédelem árát
Véget ért a kétnapos uniós csúcs Brüsszelben. Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt, három fontos kérdést vitattak meg: a vakcinák, a migráció és a klímavédelem ügyét – hangzott el az M1 Híradójában.
„Kedd délután lezártuk, túléltük. Három fontos kérdést vitattunk meg. A vakcinák kérdéseit: Magyarország hónapokkal jár a többiek előtt. Megvitattuk a migráció kérdését, az olaszok és spanyolok napirendre vetették, hiszen ezrével érkeznek illegális migránsok az európai kontinensre. Jövő hónapban ezt kellő mélységben és a döntések reményében fogjuk kitárgyalni, persze Magyarország továbbra sem fogadja el, hogy mi vegyük át az illegálisan ide érkezett és beengedett migránsokat és volt a klímaügy: ki fizesse a klímavédelem árát? Egyik csoport szerint az üzemanyag, a benzin meg a lakás adójának formájában az emberekkel kellene megfizettetni, a másik csoport, minden közép-európai ország ide tartozik, pedig azt mondja, hogy a klímavédelem árát a klímarombolóknak kell megfizetnie, tehát viseljék a terheket a nagy cégek. Ez a vita a jövő hónapban folytatódik” – áll a kormányfő üzenetében.
Magyarország a nagy károsanyag-kibocsátó cégekkel fizettetné meg a klímasemlegesség elérésének költségeit és elutasítja azt a tervet, hogy az üzemanyag, vagy a lakások után fizetendő adó növekedjen.
A kormány számításai szerint ez egy átlagos magyar családnak akár 300 ezer forint pluszkiadást is jelenthetne évente.
Gazdaságtörténelmi pillanat: az innovációs és technológiai miniszter hidrogént tankol egy emelő targoncába, majd egy autóba. Szinte napra pontosan egy hónapja adták át Budapesten Magyarország első mobil hidrogéntöltő állomását.
Palkovics László, akkor azt mondta, egy lépéssel most közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, hogy Magyarország klímasemlegessé váljon.
„Vállaljuk azt, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentjük Magyarországon a széndioxid kibocsátást.”
Ezt szeretné elérni az Európai Unió is. E nélkül ugyanis nem lehet teljesíteni azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen a 27 tagországból álló közösség. Erről már Brüsszelben beszélt a miniszter, ugyanis az uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája volt a klímapolitika.
És ezen belül az a javaslat is, ami a jövőben már nem csak a nagy szennyező energetikai és acélipari vállalatokat kötelezné arra, hogy fizessenek, ha károsanyag-kibocsátásuk meghalad egy határértéket, hanem ezt a kötelezettséget más területekre, például az épületek fűtésére, a közlekedésre is kiterjesztenék.
Itthon ez jelentős üzemanyag drágulást okozna és a rezsiköltségek drasztikus emelkedésével járna együtt.
„Végeztünk számításokat, hogy mit jelentene ez, hogy ténylegesen mennyivel kerülne többe, mondjuk egy család energetikai kiadása, hogy ha ezt a két rendszert bevezetnénk: egy átlagos lakóházra, egy átlagos autóval, egy átlagos fogyasztásra kiszámolva, ez évente valahol egy 300 ezer forinttal több költséget jelentene egy család számára, ami úgy gondolom nem elviselhető” – mondta Palkovics László.
Az Európai Bizottság július közepéig készíti el tervezetét arról, hogy a 2050-es klímasemlegességet hogyan, milyen jogszabályokkal kell elérni
Orbán Viktor még hétfőn, az uniós csúcs előtt arról beszélt, hogy erről nagyon kemény viták várhatók a tagországok között.
„Azt a megoldást támogatjuk, amely a klímát rombolóra terheli a védekezés költségeit. A csata elején vagyunk, remélem Magyarországnak végül sikerül érvényesíteni az érdekeit” – fogalmazott.
„Gazdaságunk átállítására, vagy klímasemleges átállítására idő és pénz kell” –
erről már Tóth Norbert, nemzetközi jogász beszélt az M1-en.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár a szénfelhasználás visszaszorításában.
Ezért is tiltakozik a kormány, hogy a mostani elképzelések szerint magyar, illetve közép-európai emberekkel, családokkal fizettetnék meg a klímasemlegesség árát.
„Mi egész jól állunk egyébként, ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne okoznának a mostani javaslatok – ha megvalósulnának – a gazdaságunk szempontjából versenyhátrányt, például a lakosság számára terheket, tehát nyilvánvalóan ezeket ki kell védeni. Arról is szó van, hogy az alapvető nyugat-európai érdekeket tükröző javaslatok túl nagy terhet jelentenének Közép-Európa társadalmai számára” – mondta Tóth Norbert.
Elemzők szerint a Mátrai Erőmű átalakítása naperőművé, Paks 2, illetve új gázvezeték hálózatok építése vagy, a hidrogén technológia fejlesztése, mind-mind azt eredményezi, hogy Magyarország határidőre teljesíti a klímasemlegességre vonatkozó Európai Uniós célokat.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.