Orbán Viktor bejelentette, mennyi extra pénzt kapnak novemberben a nyugdíjasok
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút.
Miniszterelnöki interjúk a közmédiában · Orbán Viktor bejelentette mennyi extra pénzt kapnak novemberben a nyugdíjasok
Az idősek világnapja van. A kormánynak jó hírei vannak a nyugdíjasok számára. Mivel az 5,5 százalékos gazdasági növekedést elértük, ennek következtében 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fognak kapni a nyugdíjasok novemberben. Kiemelte: 435 ezer ember a nyugdíjtörvény miatt ennél kevesebbet kapott volna, de a gazdaság teljesítményének köszönhetően a kormány mindenkinek ki tudja fizetni egységesen a 80 ezer forintos összeget.
Mivel az infláció magasabb az év elején vártnál, és az infláció kompenzálásának csak a felét adták oda július elsejéig az időseknek, most az év második felére eső, a várakozásnál magasabb infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat – tette hozzá a kormányfő.
Közölte: ezért
szép számmal lesznek olyan nyugdíjasok, akik a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumon felül a korrekcióval együtt százezer forint körüli egyszeri kiegészítést is kaphatnak.
A Gyurcsány korszak egyik nagy hibája volt a munkanélküliség, ezt sikerült javítani, most már munkaerőhiány van Magyarországon. Sikerült annyi energiát pumpálni a magyar gazdaságba, hogy a 13 havi nyugdíjat is szépe lassan sikerül visszafizetni.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy jövőre, ha a gazdaság állapota is megengedi, akkor nem egy, hanem két heti plusz nyugdíjat kaphatnak az idősek.
Február közepéig vissza a családok számlájára megérkezik a visszatérített adó
A pandémia az idősek mellett a gyereket nevelő családokat viselte meg leginkább. Így a gazdasági növekedést a családoknak is éreznie kell, nekik is kell segíteni. Így egymillió kilencszázezer gyermeket nevelő szülő fogja visszakapni a 2021-ban befizetett adóját. Mindezt 2022 február közepéig fogják megkapni.
Ideológiai frázisokkal nem lehet begyújtani a kályhába
Nyugat Európában üresek a gáztározók, és a gáz ára is óriásit emelkedett. 2002 és 2010 között Magyarországon is hasonló volt a helyzet. A Gyurcsány korszakban olyan is volt, hogy háromszorosára emelték a gázárakat, hiába ígérte ennek ellenkezőjét például az MSZP-s Lendvai Ildikó.
A 2010-es kormányváltás után ezzel a politikával is szakítottak és befagyasztották a rezsiárakat. Ez volt a rezsicsökkentés, ami miatt többen is támadták a kormányt. „Így jutottunk el odáig, hogy Európában ma a magyar emberek fizetik a legkevesebbet a gázért” – mondta. Mindezt úgy érték el, hogy Magyarország nem tud előállítani gázt, a piacon piaci áron kell vennie. Sikerült elérni a kormánynak azt, hogy bár piaci áron veszik meg a gázt, a piaci ár alatt tudja átadni a magyar embereknek.
Ideológiai frázisokkal nem lehet begyújtani a kályhába. Így meg kellett állapodni az oroszokkal, ez sikerült is, hiszen egy 10+5 éves szerződést kötött az ország az oroszokkal.
Amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák –mondta. Kiemelte: a rezsi világpiaci árakhoz való igazítása azt jelentené, hogy visszacsinálnák a rezsicsökkentést, visszamennénk oda, ahol 2010 előtt voltunk. Általánosságban az a baj a magyar politikával, hogy nem a jövőről vitatkoznak, hanem arról, hogy visszajöjjön-e a múlt, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormány ismert alakjai szeretnének visszatérni a magyar politika élére. Ha visszajönnek, akkor visszajönnek a magas árak is – értékelt Orbán Viktor.
Könnyű a magyarokkal legénykedni, gondolják az ukránok, de ez téves megállapítás – utalt a kormányfő a napokban kialakult vitára Ukrajnával.
Magyarországnak kell a gáz, Magyarországnak a magyar embereket kell segítse, így az ukrán szempontokat nem veheti figyelembe a kormány. Ha az ukrán vonalon hoznák a gázt Magyarországra akkor a családok többet kéne fizessenek a gázért, ez a magyar kormánynak nem elfogadható.
A veszélyek korát éljük, szükség van egy ütőképes hadseregre
Orbán Viktor elmondta, hogy a szomszédaink nagyon komoly haderőfejlesztéseket hajtanak végre.
Az elmúlt húsz-harminc évben az a nézet alakult ki, hogy ha a NATO tagjai vagyunk kisebb haderőre van szükségünk. Ez azonban téves megállapítás. Hiszen ha bajba kerül az ország, melyik ország katonái fognak segíteni nekünk, főleg úgy ha látják, hogy mi magunk nem fordítanunk hangsúlyt a haderőfejlesztésre? – tette fel a kérdést. A haderőfejlesztés pedig nem egy két éve projekt. Új eszközöket kell beszerezni, a katonáknak pedig gyakorlatot kell szerezzenek. A kormány azért vett részt a hadgyakorlaton, hogy felmérjék, hogy állnak a katonák a kiképzés terén, milyen eszközöket kell még beszerezni a kormánynak.
Ha más kap pénzt a határvédelmi terhek csökkentésére, akkor Magyarországnak is kell kapnia
Az unió a határ védelmére fordított pénz csekély részét térítette csak meg Magyarországnak.
Ha más kap pénzt a határvédelmi terhek csökkentésére, akkor Magyarországnak is kell kapnia – mondta. Nyugat Európában azért tudnak kényelmesen, biztonságban élni, mert Magyarország hatékonyan védi Európát – tette hozzá.
Nem az oltás a kockázat, hanem az oltatlanság
Aki egyszer már beoltatta magát, az már megtapasztalhatta azt is, milyen jó érzés biztonságban lenni – mondta. Hozzátette, egész nyáron készült a kormány a negyedik hullámra, felkészültek az iskolások beoltására, felhalmoztak vakcinát, hogy kellő mennyiségű legyen, hogy akik még nem vették fel az első oltásukat, azok is megkaphassák, és azok is, akik már harmadik oltást szeretnék felvenni.
Az is kiderült, hogy az oltatlanokat nem védi meg az úgynevezett „nyájimmunitás”, aki nem oltatta be magát az nagy valószínűséggel meg fog fertőződni, nem érdemes tehát kockáztatni, nem az oltás a kockázat, hanem az oltatlanság.
A cikk hirado.hu-n olvasható.