Tényleg itt tartunk, Jakab? Komolyan azt képzeled magadról, hogy te volnál a megfelelő jelölt? A hiteles, alkalmas miniszterelnök megtestesítője? Hangoskodni, demagóg marhaságokkal hergelni az embereket, hiteltelenül eljátszani a kisember „egy közülünk” politikusát, parizerrel, meg paprikás krumplival fotózkodni? Háttérben felmosófával…
Ennyire lenézed a saját szavazóidat is? Tényleg azt hiszed, hogy ők majd benyelik ezt az olcsó színjátékot?
Havi milliókat keresel, náci hajlamú sofőrrel furikázol Miskolc és Budapest között, s tízezerszám gyűjtögeted a like-okat, a politikai bulvár kategóriába tartozó, nevetségesen hiteltelen, álszent kampánydumáért, amit a Parlamentben rendszeresen előadsz. Ez volna a komoly teljesítmény?
Az előre megírt, kommunikációs szempontból kidekázott, majd betanult, és a „nép nyelvén” elmondott, Facebook-kompatibilis felszólalásaid tennének téged alkalmassá a miniszterelnökségre?
Azért néha, egy-egy röpke pillanatra, látod még magadat kívülről, Jakab? A sofőr elöl, te meg a jobb hátsó ülésen mosolyogva konstatálod, hogy neked aztán összejött az élet… Komolyan azt képzeled, hogy ennyiből áll egy miniszterelnök? Annyira kellemetlen ez Jakab, hogy nézni is szégyen…
Tudom, ez a rész most nem lesz egyszerű, de valahogy mégis megkísérlem neked elmagyarázni, mi is egy államférfi feladata, a napi kormányzás operatív terhein túl.
Például nemzetstratégiai kérdésekben – társadalmi-, gazdasági-, demográfiai-, védelmi, nemzeti autonómia-ügyekben – döntéseket hozni, politikatörténeti, filozófiai összefüggésekben hosszútávon látni, és meghatározni egy ország szerepét, küldetését.
Hazánk érdekeit maximálisan szem előtt tartva – és keményen kiállva azokért -, geopolitikai helyzetünkkel élve, ügyesen egyensúlyozni a nyugatról és a keletről jövő gazdasági-politikai nyomás között. S KÖZBEN ELLENÁLLNI A GLOBÁLIS PÉNZ- ÉS HATALMI HÁLÓZAT ALJAS GYARMATOSÍTÁSI TÖREKVÉSEINEK, AZ EURÓPAI KULTÚRA BEOLVASZTÁSI SZÁNDÉKÁNAK, A SZERVEZETT MIGRÁCIÓNAK, A KERESZTÉNY ÉRTÉKEK TUDATOS ELTÖRLÉSÉNEK.
Egy valódi államférfinek mindehhez történelmi léptékű vízióval és kellő intellektussal, erővel kell rendelkeznie. Lehet, hogy furcsa lesz ez neked Jakab, de egy nemzet megmaradásáért a legmagasabb szinten küzdeni, nem ugyanaz ám, mint kibicként okoskodni, vagy leugrani a Tescoba Nosztalgia Párizsiért… Nagyon nem.
Mert ha ugyanaz lenne, akkor négyévente rendezhetnénk akár össznépi sorshúzást is a miniszterelnök személyét eldöntendő… Arra ugyanis szinte bárki képes – ami a te legnagyobb tudományod -, hogy a pálya széléről ostoba, negyedigazságokat kiabáljon be. Leegyszerűsítem, csak hogy te is értsd, Jakab: miniszterelnöknek lenni nagyon más tészta. És nem krumplis…
A cikk az origo.hu-n olvasható.
https://www.origo.hu/itthon/20210301-rakay-philip-jakab-peter-az-orokos-krumplikiraly.html