Sorsdöntő választás előtt áll Magyarország
„A baloldal mindig külföldre tekint, ha cselekedni kell” – fogalmazott Szánthó Miklós Az igazság órájában.
Vagy visszatér a 2010 előtti Gyurcsány-korszak és balliberális kormányzás, vagy folytatódhat az elmúlt 12 év fejlődéstörténete az áprilisi országgyűlési választások után – fogalmazott Tóth Erik Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. A legutóbbi adásban Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője és Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei, ahol szó esett a Biden-adminisztráció és a demokrata kormányzás első évének eredményeiről, az európai politikai térkép 2021-es változásairól, valamint az áprilisi választások tétjéről.
„Abban egység volt a Demokrata Pártban és a demokrata szavazói bázisban, hogy Trumpot leváltsák, de hogy azt követően milyen irányba kormányozzák az Egyesült Államokat, már nagy törések vannak”
– értékelte Kovács Attila a 2021-es amerikai belpolitikai helyzetet.
„Az afganisztáni csapatkivonások tökéletesen bemutatták, mi történt az Egyesült Államokkal a világpolitikában az elmúlt egy évben”
– jelentette ki Tóth Erik, utalva a Biden-adminisztráció kapkodó, átgondolatlan intézkedéseire és zavaros kommunikációjára. Az elemző a magyar–amerikai kapcsolatokról elmondta: – Kijelenthető, hogy számunkra kedvezőtlen volt, hogy Donald Trump nem tudta folytatni azt a politikát, amit megkezdett, hanem jött egy liberális, a nemzetközi törésvonalak ellentétes oldalán álló politikus. Kovács Attila szerint az európai körökben „volt egyfajta várakozás, hogy visszatér az Obama-korszak, amikor kéz a kézben mentek a fénybe az amerikai és európai vezetők. Ez az illúzió azonban Biden első Brüsszeli útja során összeomlott.”
– Magyarország szempontjából ez nem egy jó forgatókönyv, a magyar érdek inkább azt mondatta volna, hogy a kereszténydemokrata irány folytatódjon – értékelte Kovács Attila a németországi kancellárválasztás eredményét. – Minden alap nélküli eljárásoknak vetette alá az uniós intézményrendszer Magyarországot: demokráciahiányt kiáltottak, a sajtót kritizálták, a gyermekvédelmi törvény miatt támadták hazánkat – foglalta össze a projektvezető a magyar és az uniós intézmények viszonyát az elmúlt évben. – Amit Jean-Claude Juncker elkezdett, azt Ursula von der Leyen folytatta – csatlakozott Kovács Attila véleményéhez Tóth Erik.
– Teljes mértékben biztosak vagyunk abban, hogy 2022 áprilisáig, az országgyűlési választásokig ezek a viták még inkább fel fognak erősödni
– figyelmeztetett a központ vezető elemzője.
– A legegyszerűbben megfogalmazható tétje a 2022-ben esedékes választásoknak, hogy visszatérünk-e a 2010 előtti baloldali nomenklatúrához, a Gyurcsány Ferenc vezette politikai krédóhoz vagy folytatódhat az elmúlt tizenkét évben tapasztalható fejlődés és fellendülés
– fogalmazott Tóth Erik az országgyűlési választás jelentőségéről. – Ha megnézzük mindazt, amit Márki-Zay Péter mond, akkor azt látjuk, hogy ő minden olyan vívmányt, ami az elmúlt tíz-tizenegy évben Magyarországon felépült, gyakorlatilag eltörölne – jelentette ki Kovács Attila a baloldali miniszterelnök-jelölt ígéreteivel kapcsolatban. – Márki-Zay Péter egészen szélsőséges módon szembe megy minden józan politikai számítással, és ez már feszültséget kelt az ellenzéki térfélen is” – mondta Tóth Erik a baloldali miniszterelnök-jelölt eddigi tevékenységéről.
Borítókép: Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke, miniszterelnök beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az idei első, január 4-i adást itt hallgathatják meg: