Európa több országában is nők töltik be a miniszterelnöki vagy az államfői tisztséget. A skandináv országokban különösen jellemző ez a tendencia. Dániában Mette Frederiksen 2019 óta miniszterelnök, ő már a második női kormányfő a királyság élén. Finnországot több mint két éve vezeti Sanna Marin – aki egyben a finn Szociáldemokrata Párt elnöke is –, a fiatal politikus egy postássztrájkot követő kormányválság után került a miniszterelnöki székbe. A finnekkel szomszédos Svédországban Magdalena Andersson a miniszterelnök 2021. november óta, a politikusnő korábban pénzügyminiszter is volt a skandináv országban.
A balti államok közül Litvánia és Észtország élén is női vezető áll, és Izlandon is nő vezeti a kabinetet. Katrín Jakobsdóttir ráadásul már ötödik éve áll a szigetország élén.
Térségünkben Szerbiát vezeti miniszterelnökként Ana Brnabić már 2017 óta, Szlovákiában pedig a Zuzana Caputová a köztársasági elnök. Görögországban Katerina Szakellaropoulou viseli a legfelsőbb közjogi méltóság címét 2020 márciusa óta. Moldovában a közgazdász-végzettségű Maia Sandu az államfő, 2020 decemberétől, 2019-ben öt hónapig az ország miniszterelnöke volt.
Novák Katalin személyében egy a külpolitikában és a diplomáciában jártas nőt jelölnek a kormánypártok államfőnek, aki miniszterként is komoly népszerűségnek örvendett. A továbbiakban államfőként dolgozhat minden magyar családért.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/03/09/tortenelmet-irhat-novak-katalin